Viewing Category » Naprendszer
Post Thumbnail of Naprendszer

Naprendszer

Egy olyan komplex rendszer, amely a nap gravitációjának köszönhetően mozog együtt. A mai tudomásunk szerint rengeteg naprendszer található a világegyetemben, nem a miénk az egyetlen. A Mi naprendszerünk egyike a sok milliárd naprendszerből, mely a Tejútrendszerben található. A Tejútrendszer a galaxisunk Orion spiráljának körülbelül a felénél található. Nagysága körülbelül nyolc, maximum tíz milliárd km-re tehető. A tudósok sokáig azzal számoltak, hogy a naprendszer sokkal kisebb, de az 1900-as évek végénél rájöttek, hogy számításaik nem helytállóak. A csillagászat szempontjából a naprendszert a következőképpen definiáljuk: Egy olyan rendszer, mely égitestek sokaságából áll, központjában viszont egy vagy akár több csillag is található.

 

A mi naprendszerünk központjában a Nap helyezkedik el. Az hogy a mi naprendszerünk bolygói együtt vannak, csakis kizárólag a gravitációnak köszönhető. A nap körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, egy robbanást követően. Majd a robbanást követően kialakultak a kisbolygók, melyek létezéséről egyre többet tudunk. A mi naprendszerünkben különféle méretű, és halmazállapotú bolygók alakultak ki: négy kőzetbolygóról beszélhetünk: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, valamint a Mars. Méretét tekintve megkülönböztetünk négy óriásbolygót is, melyek mérete kitűnik a többi bolygó méretétől. Ezek a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. És a nagyok mellett természetesen vannak törpe bolygók is, ezek a Ceres, a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris. Az órásbolygók között vannak gáz halmazállapotú bolygók is, melyek a mai ismereteink szerint teljes mértékben alkalmatlanok az életre. A kisbolygók halmazállapota leginkább jeges kőzet, míg a kőzetbolygókat inkább a szilánkosság jellemzi.

 

A naprendszerünket a bolygókon kívül rengeteg kisebb égitest is alkotja. Jelen vannak az aszteroidák, több bolygó külső övén találhatunk ilyen családokat. Ezen kívül beszámolhatunk különféle holdakról, amik a nagyobb bolygókhoz tartoznak. Valamint az óriásbolygók körül különféle gyűrűrendszerek is megtalálhatóak, melyek gyönyörű látványt kölcsönöznek az emberi szemnek.

 

A naprendszerünkben vannak olyan szabadon keringő égitestek is, melyek nem tartoznak semmilyen bolygóhoz, külön léteznek. Ilyenek a kisebb-nagyobb üstökösök, valamint a kentaurok. Ezeken kívül némi por is alkotja naprendszerünket.

 

Mint ahogy mindenhol, az űrben is van időjárás. Beszámoltak a tudósok különféle napszelekről, ami igazából egy úgynevezett részecskeáramlás. A napszél megadja a naprendszerünk határait, hiszen más csillagok szelei kiegyenlítik a napszél nyomásait.

 

A nap egy harmadik generációs csillag, mely egy molekulafelhőből keletkezett. Pontos tudományos alapjai még nincsenek kidolgozva, de mára elég nagy bizonyítást nyert, hogy eleinte a nap egy instabil gázfelhő volt. Egy robbanást követően felborult az egyensúly, ennek következtében kialakult a proto-nap. A gáz halmazállapotú anyag elkezdett sűrűsödni. Ezt követően pár millió év alatt elindult a nap belsejében a magfúzió, és ezt a pontot nevezzük a Nap születésének. Ilyen korra már megkezdte működését az űridőjárás is, így a felesleges gázok kikerültek a nap légköréből. A Nap kezdetben nagy sebességgel forgott a saját tengelye körül. Majd szépen lassan lelassult. A nap hőmérséklete a következő néhány millió évben tovább emelkedik a fényességével együtt. Ez azért történik, mert szépen lassan az égitestből elfogy a hidrogén, és átmegy egy másik fázisba. Ez körülbelül még 10 milliárd év. Ennek az átalakulásnak a következménye lesz, hogy a nap tömegének egy részét el fogja veszíteni. Sajnos ez az állapot sem fog több millió évnél tovább tartani, átlép a következő fázisba, aminek a vége az lesz, hogy a nap teljesen kihűl, és egy úgynevezett fekete törpe bolygó válik belőle. Mivel a tudomány ilyen folyamatot még nem tudott végig dokumentálni, ezért csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a folyamat meddig fog tartani. A tudósok ezt a időt körülbelül 30 milliárd évre saccolják.

 

Hogy hogyan alakultak ki a kisbolygók? A folyamat a tudomány szempontjából nem teljesen tisztázott tények. Az első modelleket a 18. században kezdték kidolgozni. A folyamat lényege a gázhalmazállapotból besűrűsödött köd. A gázhalmazállapot egyre csak sűrűsödött, így kialakultak a naprendszer bolygói. De ez az elmélet még nem fedte le az óriásbolygók születését. Egy másik elmélet szerint a napból különböző darabok szakadtak le a gravitáció hatására, és ennek köszönhetően alakultak ki az óriásbolygók. De ez a feltételezés nem állta meg a helyét. A legnagyobb probléma ebben az esetben az lett volna, hogy a leszakadt darabok szétszóródtak volna. A mai tudományos nézetek szerint a Nap kialakulásakor alakultak ki a bolygók is. Elsőnek a gáz halmazállapotú bolygók születtek meg, majd a szilárd halmazállapotú égitestek. Természetesen a szilárd halmazállapotú bolygók kialakulásához sokkal több időre volt szükség. A folyamat lezáró momentuma a kérgek megszilárdulása volt.

Naprendszer     16 nov 2012 0 comment