Post Thumbnail of Tejútrendszer

Tejútrendszer

Ha egy felhőtlen és holdtalan éjszakán felnézünk az égboltra, akkor észak-dél irányban egy kissé elmosódó, fénylő sávot pillanthatunk meg, ez a tejútrendszer. A tejútrendszer ismert még a hadak útja néven is egy régi történet alapján. Ha régen is rendelkeztek volna az emberek teleszkóppal, akkor jobban megfigyelve észrevehették volna, hogy ez az “égi” jelenség valójában több milliárd csillag együttállása. Mivel valójában ezen csillagrendszer rész a mi napunk is, ezért valójában a tejútrendszert belülről nézzük. Kevesen tudják, de ezen rendszert szokták Galaxisnak is nevezni, amely a görög galaktosz szóból származik, amely pedig tej-et jelent.
Ha kicsit mélyebben megvizsgáljuk az elénk táruló látványt, akkor észrevehetjük, hogy a Tejút leginkább a Nyilas csillagkép irányába a fényesebb és  leginkább az Orinon csillagkép fele a leghalványabb, amely pont az ellentétes oldalon van. Talán azt is megfigyelhettük, hogy nem számít, hogy melyik irányba távolodunk a Tejúttól a csillagok száma minden esetben egyenletesen csökkennek. Ezekből a megfigyelésekből következik, hogy a Tejút rendszer egy lapos lencse formájú alakzat, amelynek mi a közepében vagyunk. Továbbá azt is észrevehetjük, hogy a Hattyú csillagkép közelében olyan, mintha a rendszer két részre válna és egy sötét részt láthatunk. Tudósok, csillagvizsgálók megállapították, hogy valójában nem oszlik két részre az “égi” látvány, csupán por és gázfelhők miatt nem látjuk azokat. Azt is megállapították, hogy a csillagrendszer tagja, nem egyenletesen valamilyen formációban helyezkednek el egymáshoz képest, hanem véletlen szerűen. Azonban számos olyan csillagrendszert is vizsgáltak már, melyekről már számos képet láthattunk ismeret terjesztő műsorokban, újságokban weboldalakon, ahol egy spirál alakú formációt vettek fel, ezért kapták a spirál galaxis nevet az ilyen és ehhez hasonló galaxis rendszerek.

Post Thumbnail of SETI

SETI

A SETI egy mozaikszó, ami angol (Serch for Extra-Terrestrial Intelligence) kifejezés rövidítése: A földönkívüli inteligencia keresése. Ez egy teljesen különálló tudományág, ami célul tűzte ki magának az olyan élet felfedezését, mely nem a Földön leledzik, és megfelelően inteligens. Tulajdonképpen nem lehet más tudományhoz hozzácsatolni, több részből tevődik össze. Összefűzhető a csillagászattal, az asztrobiológiával, az informatikával és a filozófiával is. A mai tudomány és szemlélet szerint nincs egyetemesen elfogadott eredmény erre a kutatási részlegre vonatkozóan. Persze rengeteg úgynevezett észlelést tartanak nyilván, még sincs egyik bejelentésre vonatkozóan bizonyíték. Ha sikerülne bármilyen bizonyítékot megállapítani, vagy tudományosan alátámasztani, valószínűleg a tudomány is elfogadná ezt az ágat. Ha be tudnák bizonyítani a földönkívüliek létezését, vitathatatlanul hatalmas áttörés lenne az emberiség történetében.

Már akkor számoltak a földönkívüliek létezésével, amikor megteremtették a Kopernikuszi világképet. A technika fejlődésével egyre pesszimistábban lettek a tudósok, hiszen a mai napig nem találtak olyan kézzelfogható bizonyítékokat, melyek alátámasztanák a földönkívüliek létezését. A régi korok gondolkodói is bebizonyították, hogy a világegyetem több bolygóból áll, és az idő előrehaladtával elvetették azt a feltételezést, hogy a Föld az egyedüli bolygó a világegyetemben. A 19. századra jutott el a technika arra a szintre, amikorra sikerült az emberiségnek olyan távcsöveket létrehozni, melyekkel már távolabbi csillagokat és bolygókat tudtak megfigyelni. A 19. század végére bebizonyítást nyert, hogy a Marson egykoron élet volt jelen. Persze ezt az elméletet is rengetegen megcáfolják. A tudósok viszont abban egyöntetűen egyetértenek, hogy ahol víz található, azon a bolygón élet is kialakulhat.

Post Thumbnail of Obszervatórium

Obszervatórium

Az obszervatórium csillagászati megfigyelésekkel foglalkozó intézmény. Nagyban hozzájárul a tudomány fejlődéséhez. Segítségével olyan csillagokat és égitesteket láthatunk, melyek szabad szemmel nem láthatóak. Tudósok figyelik a világegyetem égboltját, hogy minél több információt megtudhassanak a hatalmas távcsövek segítségével, és minél nagyobb területet feltérképezzenek a világegyetemből.

A Hawaii-szigeteken található egy elég neves obszervatórium, mely hatalmas kutatási eredményekkel büszkélkedhet. A W. M. Keck csillagvizsgáló méltán híres, hiszen egy vulkán tetején található, ami 4194 méter magas. Ezen a magasságon már a felhők sem zavarják a kilátást, hiszen jóval felettük dolgoznak a kutatók. De milyen felszereléssel dolgoznak az obszervatórium emberei? Az első távcső, ami nagy segítség a kutatáshoz, 1993-as évek óta működik. Jelenleg a világ harmadik legnagyobb távcsöve. A tükör, ami a távcsőben van, 10 méter átmérőjű, 36 részre van osztva, egy speciális üvegből készült. Ez a fajta teleszkóp volt az első élesben használt teleszkóp, így elmondhatjuk, hogy a modern szegmentált teleszkópok prototípusa. Ezek a távcsövek technikailag olyanok, mint a többtükrös távcsövek. A különbség csupán annyi, hogy a tükrök egymás mellett helyezkednek el. Egy lézersugár segítségével a tükrök megfelelő működését állandó felügyelet alatt tartják, és odafigyelnek arra is, hogy a tükrök együttesen úgy viselkedjenek, minta a teleszkóp egy az egyben egy nagy tükörből állna. A régi időkben 508 centiméter átmérőjű távcsövek voltak a legnagyobbak, a technika fejlődése járult hozzá a Keck I. megépítéséhez, mely méreteit tekintve az első volt társai között, amely ekkora tükrökkel dolgozott. 1996-ig egyedülálló munkaeszköznek számított, mígnem mellé építették ikertestvérét a Keck II.-t. Hogy miért is építettek még egy távcsövet egy másik, már meglévő mellé? Egyszerű oka van. Ha két távcsővel fókuszálunk ugyanarra a megfigyelni kívánt pontra vagy égitestre, akkor sokkal jobb felbontóképességet figyelhetünk meg. A két távcsővel egyszerre olyan infravörös és mikrohullámokat figyelhetünk meg, melyek az atmoszféra alsóbb rétegeiben találhatóak. Ez egy távcsővel lehetetlen lenne. Mivel a két távcső felerősíti egymást, ez mára megoldott és kipróbált tény.

Post Thumbnail of Naprendszer

Naprendszer

Egy olyan komplex rendszer, amely a nap gravitációjának köszönhetően mozog együtt. A mai tudomásunk szerint rengeteg naprendszer található a világegyetemben, nem a miénk az egyetlen. A Mi naprendszerünk egyike a sok milliárd naprendszerből, mely a Tejútrendszerben található. A Tejútrendszer a galaxisunk Orion spiráljának körülbelül a felénél található. Nagysága körülbelül nyolc, maximum tíz milliárd km-re tehető. A tudósok sokáig azzal számoltak, hogy a naprendszer sokkal kisebb, de az 1900-as évek végénél rájöttek, hogy számításaik nem helytállóak. A csillagászat szempontjából a naprendszert a következőképpen definiáljuk: Egy olyan rendszer, mely égitestek sokaságából áll, központjában viszont egy vagy akár több csillag is található.

 

A mi naprendszerünk központjában a Nap helyezkedik el. Az hogy a mi naprendszerünk bolygói együtt vannak, csakis kizárólag a gravitációnak köszönhető. A nap körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, egy robbanást követően. Majd a robbanást követően kialakultak a kisbolygók, melyek létezéséről egyre többet tudunk. A mi naprendszerünkben különféle méretű, és halmazállapotú bolygók alakultak ki: négy kőzetbolygóról beszélhetünk: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, valamint a Mars. Méretét tekintve megkülönböztetünk négy óriásbolygót is, melyek mérete kitűnik a többi bolygó méretétől. Ezek a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. És a nagyok mellett természetesen vannak törpe bolygók is, ezek a Ceres, a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris. Az órásbolygók között vannak gáz halmazállapotú bolygók is, melyek a mai ismereteink szerint teljes mértékben alkalmatlanok az életre. A kisbolygók halmazállapota leginkább jeges kőzet, míg a kőzetbolygókat inkább a szilánkosság jellemzi.

 

A naprendszerünket a bolygókon kívül rengeteg kisebb égitest is alkotja. Jelen vannak az aszteroidák, több bolygó külső övén találhatunk ilyen családokat. Ezen kívül beszámolhatunk különféle holdakról, amik a nagyobb bolygókhoz tartoznak. Valamint az óriásbolygók körül különféle gyűrűrendszerek is megtalálhatóak, melyek gyönyörű látványt kölcsönöznek az emberi szemnek.

 

A naprendszerünkben vannak olyan szabadon keringő égitestek is, melyek nem tartoznak semmilyen bolygóhoz, külön léteznek. Ilyenek a kisebb-nagyobb üstökösök, valamint a kentaurok. Ezeken kívül némi por is alkotja naprendszerünket.

 

Mint ahogy mindenhol, az űrben is van időjárás. Beszámoltak a tudósok különféle napszelekről, ami igazából egy úgynevezett részecskeáramlás. A napszél megadja a naprendszerünk határait, hiszen más csillagok szelei kiegyenlítik a napszél nyomásait.

 

A nap egy harmadik generációs csillag, mely egy molekulafelhőből keletkezett. Pontos tudományos alapjai még nincsenek kidolgozva, de mára elég nagy bizonyítást nyert, hogy eleinte a nap egy instabil gázfelhő volt. Egy robbanást követően felborult az egyensúly, ennek következtében kialakult a proto-nap. A gáz halmazállapotú anyag elkezdett sűrűsödni. Ezt követően pár millió év alatt elindult a nap belsejében a magfúzió, és ezt a pontot nevezzük a Nap születésének. Ilyen korra már megkezdte működését az űridőjárás is, így a felesleges gázok kikerültek a nap légköréből. A Nap kezdetben nagy sebességgel forgott a saját tengelye körül. Majd szépen lassan lelassult. A nap hőmérséklete a következő néhány millió évben tovább emelkedik a fényességével együtt. Ez azért történik, mert szépen lassan az égitestből elfogy a hidrogén, és átmegy egy másik fázisba. Ez körülbelül még 10 milliárd év. Ennek az átalakulásnak a következménye lesz, hogy a nap tömegének egy részét el fogja veszíteni. Sajnos ez az állapot sem fog több millió évnél tovább tartani, átlép a következő fázisba, aminek a vége az lesz, hogy a nap teljesen kihűl, és egy úgynevezett fekete törpe bolygó válik belőle. Mivel a tudomány ilyen folyamatot még nem tudott végig dokumentálni, ezért csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy ez a folyamat meddig fog tartani. A tudósok ezt a időt körülbelül 30 milliárd évre saccolják.

 

Hogy hogyan alakultak ki a kisbolygók? A folyamat a tudomány szempontjából nem teljesen tisztázott tények. Az első modelleket a 18. században kezdték kidolgozni. A folyamat lényege a gázhalmazállapotból besűrűsödött köd. A gázhalmazállapot egyre csak sűrűsödött, így kialakultak a naprendszer bolygói. De ez az elmélet még nem fedte le az óriásbolygók születését. Egy másik elmélet szerint a napból különböző darabok szakadtak le a gravitáció hatására, és ennek köszönhetően alakultak ki az óriásbolygók. De ez a feltételezés nem állta meg a helyét. A legnagyobb probléma ebben az esetben az lett volna, hogy a leszakadt darabok szétszóródtak volna. A mai tudományos nézetek szerint a Nap kialakulásakor alakultak ki a bolygók is. Elsőnek a gáz halmazállapotú bolygók születtek meg, majd a szilárd halmazállapotú égitestek. Természetesen a szilárd halmazállapotú bolygók kialakulásához sokkal több időre volt szükség. A folyamat lezáró momentuma a kérgek megszilárdulása volt.

Post Thumbnail of Bolygók

Bolygók

A bolygók olyan égitestek, melyek el nem hanyagolható tömeggel rendelkeznek, és valamiféle más égitest körül keringenek. A mi esetünkben a Nap körül keringő bolygókról beszélünk. Ezen égitestek elég nagy tömegűek ahhoz, hogy kialakuljon az a bizonyos egyensúly, ami szükségeltetik ahhoz, hogy beinduljon a belső magfúzió. Vannak olyan bolygók is, amelyek úgynevezett csillagporból alakultak ki, és más csillagrendszerből lökődtek ki.

 

Jelenleg 8 bolygót fogad el a tudomány, 2006 augusztusában a Plútó is bolygónak számít. Ezen égitest törpebolygónak számít, a tömegétől adódóan. A bolygó tömegétől függetlenül lehetnek a bolygók mellett úgynevezett kísérőbolygók, ezeket holdaknak nevezzük. A mi naprendszerünkben jelenleg a bolygókat három csoportra osztjuk: Vannak az óriásbolygók, ide tartozik a Jupiter, a Szaturnusz, a Neptunusz és az Uránusz. Ezek a bolygók úgynevezett gázbolygók. Vannak a Föld típusú bolygók: A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. Ezek a bolygók úgynevezett kőzetbolygók. És végül vannak a törpebolygók: A Ceres, a Plútó, az Erisz, a Makemake és a Haumea. Ezek a bolygók jóval kisebbek, mint társaik, mégis szilárd halmazállapotúak.

 

Az első írások az ókorban keletkeztek, akkor figyeltek fel a csillagászok az égbolton lévő fényekre. Már akkor is beszámoltak mozgó égitestekről, ezeket nevezték mozgó csillagoknak. Az akkori tudomány állása szerint minden égitestet bolygónak neveztek. Az akkori időkben úgy vélték a tudósok, hogy a Föld áll a naprendszer közepén, és minden más égitest körülötte forog. Mivel az égbolt alá állva ezt látták, ezért ebben hittek. Ekkor még csak 5 bolygót tartottak nyilván, mivel szabad szemmel csak ennyit láttak. Aztán ahogy fejlődött a tudomány, úgy egyre több bolygót fedeztek fel a tudósok. A 19. század végére már a tudósok 18 bolygót tartottak nyilván. A reneszánsz kor előtt csupán hét bolygót tartottak nyilván. Ezek a következők: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Szaturnusz. A reneszánsz korban jöttek rá a tudósok arra, hogy a Föld is egy bolygó. Előtte úgy gondolták, hogy a Föld egy központi égitest a naprendszerben, és minden körülötte forog. Az 1800-as évek közepén a tudomány elfogatta a kisbolygók létezését, így számtalan új égitestet vettek nyilvántartásba.

 

A tudomány fejlődése során, mégsem tudtak a tudósok választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan is keletkeztek pontosan a bolygók. A mai tudásuk szerint azt vallják, hogy egy úgynevezett csillagköd megszűnésekor keletkeznek. Majd a gáz halmazállapot egyre csak sűrűsödik, és legvégül összeáll. Ha elég nagy az égitest tömege, akkor megindul a magfúzió. A tömegvonzás következtében a bolygó felveszi a kör alakot, majd folyamatosan tovább gyarapodik.

 

Végezetül egy kis összefoglalás, hogy melyik bolygó honnan kapta a nevét. A Föld kivételével a nevek a görög és római mitológia istenek neveiből eredeztethetőek. Merkúr: A kereskedelem és a tolvajlás istene. Vénusz: A szépség istene. Mars: A háború istene. Jupiter: Az univerzum teremtője. Szaturnusz: A mezőgazdaság istene. Neptunusz: A tengerek istene. Uránusz: Az ég istene. Ceres: A növények római istene. Plútó: Az alvilág istene. Haumea: A termékenység istene. Makemake: A teremtő isten. Eris: A veszekedés istene.

 Page 75 of 75  « First  ... « 71  72  73  74  75